Miért hisszük, hogy elég rostot eszünk – és miért nem biztos, hogy így van?

Ha megkérdeznénk az embereket, többségük magabiztosan válaszolná: 

„Figyelek az étkezésemre.” 
„Eszem zöldséget, gyümölcsöt.” 
„Szerintem rendben van a rostbevitel.” 

És mégis: a tapasztalatok és a kutatások mást mutatnak. 

Mennyi rostot kellene fogyasztanunk, és mennyit eszünk valójában Magyarországon? 

Az általánosan elfogadott ajánlás szerint egy felnőttnek minimum napi 25 gramm, ideális esetben 30 gramm élelmi rostot kellene elfogyasztania. 

Ezzel szemben európai adatok és hazai tapasztalatok alapján az átlagos bevitel inkább 15–20 gramm körül alakul. 

Ez nem drámai hiány egyik napról a másikra, hanem egy lassú, észrevétlen lemaradás, amely évek alatt fejti ki a hatását. 

Miért hisszük mégis, hogy rendben van a rostbevitelünk? 

1. Mert a rostot egy túl szűk körhöz kötjük 

A legtöbben a rostot automatikusan ezekhez társítják: 

• Zöldségek 
• Gyümölcsök 
• Teljes kiőrlésű kenyér 

Ezek valóban fontos rostforrások. A probléma ott kezdődik, hogy a rost nem csak ezekben az élelmiszerekben van jelen. 

Kutatások szerint: 

• a zöldségeket és gyümölcsöket a fogyasztók döntő többsége felismeri rostforrásként, 
• a teljes kiőrlésű gabonák esetében már sokkal több a bizonytalanság, 
• a hüvelyeseknél és magvaknál jelentős a tudáshiány, 
• a funkcionális rostokról (például inulin, psyllium, rezisztens keményítő) a legtöbben még nem is hallottak. 

Vagyis az étrendünk sokszor kevésbé változatos rostforrásokból áll, mint gondolnánk. 

2. Mert a rostot csak az emésztéshez kötjük 

A „rost” szó hallatán sokaknak egyetlen dolog jut eszébe: az emésztés. 

Pedig az élelmi rost szerepe ennél jóval összetettebb. 

A megfelelő rostbevitel: 

• támogatja a bélflóra egyensúlyát, 
• hozzájárul a jóllakottság érzéséhez, 
• segíthet a testsúlykontrollban, 
• kedvezően hat a vércukorszint alakulására, 
• hosszú távon szerepet játszik a szív- és érrendszeri egészségben, 
• összefüggésbe hozható az anyagcsere egészségével. 

A különböző egészségügyi előnyökhöz eltérő rosttípusok járulhatnak hozzá. Ezért nem mindegy, hogy milyen típusú és mennyire változatos rostforrásokból fedezzük a napi bevitelünket. 

Leegyszerűsítve: fontos bővíteni azoknak az élelmiszereknek a körét, ahonnan a szervezetünk számára értékes élelmi rostokat biztosítjuk. 

Miért fontos a diverzifikált rostfogyasztás? 

Nem minden rost egyforma. 
A különböző növényi források más és más módon táplálják a bélrendszerünket. 

• a zöldségek és gyümölcsök eltérő típusú rostokat adnak, 
• a teljes kiőrlésű gabonák más szerkezetűeket, 
• a hüvelyesek és magvak különösen értékes rostforrások, 
• a funkcionális rostok pedig célzottan egészíthetik ki az étrendet.

Minél változatosabb forrásokból jutunk rosthoz, annál kiegyensúlyozottabb lehet a hatás. 

Honnan tudhatjuk, hogy nálunk mi a helyzet? 

A legtöbb ember nem azért fogyaszt kevés rostot, mert nem törődik az egészségével, hanem mert nem látja át a teljes képet. 

Ebben segít az activé FiberShake Rost kalkulátora. 

A kalkulátor kitöltése után: 

• képet kapsz arról, hogy mely rostforrások dominálnak az étrendedben, 
• és azt is megtudhatod, mely típusokból lenne érdemes többet fogyasztanod. 

Emellett a kitöltéseddel hozzájárulsz ahhoz is, hogy átfogó képet kapjunk arról, Magyarországon mely rostforrások ismertek, és melyek kevésbé alkalmazottak a mindennapokban. 

Egy apró lépés a tudatosabb rostfogyasztás felé 

A rost nem trend, nem gyors megoldás, és nem csak „emésztési kérdés”. A rost alap. 

Nem kell egyik napról a másikra mindent megváltoztatni. Az első lépés az, hogy tudd, hol tartasz most. Ebben segít a rostkalkulátor. A döntés pedig utána már a tiéd. 

Felhasznált irodalom:

Consumers’ knowledge about dietary fibre – teljes PDF (Szűcs V., 2016)

Awareness and Knowledge Regarding the Consumption of Dietary Fiber (MDPI, 2020)

Perception of dietary fiber and consumption behaviors

Knowledge and attitudes regarding dietary fibres